T ehát itt az újabb blogbejegyzés, amire egyébként iszonyat nehezen vettem rá magam. Nem vagyok egy naplófüggő, nem szoktam blogbejegyzéseket írni (talán ez az oka annak, hogy az ezer blogomból ezeregyet töröltem). Igazából nincs mit írnom, hisz nem ismertek, nem tudok mit megosztani veletek. (Jöhetnek a kérdések!)
Addig is leírom nektek, hogy épp vizsgázom, úgy ezer tantárgyból, és nagyon rá vagyok izgulva a dolgokra, mert mindenből maximálisan kellene teljesítenem, legalábbis azért, hogy tovább tudjak haladni az életemmel. (szukrolni!:)
Egyébként mostanában egészen jól érzem magam, meg vagyok áldva ihlettel, ezt láthatjátok terebélyes fejezeteimen is, inkább a One Direction fanficnél, mint a Harry Potteresnél, de hát ez van. A Harry Potteres is folytatódni fog, nem tudom mikor, de fog. ÍGÉREM. Addig legyetek jók.
„A nevetés időtlen,
A képzelet kortalan,
Az álom örök.”
Ez az idézet jellemez engem.
Örök gyerek, aki él-hal a Disney és a Fantasy filmekért.
Rajz, rajz, rajz.
Külöleges gondolkogás mód. Társaságfüggőség. Álmodozó. <3